Kevesebb mint a magyar vállalkozások 4%-a alkalmaz ma mesterségesintelligencia-megoldásokat. Nem csoda, ha bizonytalan vagy, megtérül-e egy ilyen befektetés a te cégednél. Pedig a cégvezetők 65%-a szerint az MI használata képes növelni a vállalat eredményességét.

A kulcs a ROI (Return on Investment) kiszámítása: ez mutatja meg, hogy anyagi szempontból megéri-e egy MI-projekt. Lássuk, hogyan számold ki lépésről lépésre a ROI-t, hogy magabiztosan dönthess!

Mi az a ROI, és miért fontos az MI-projektnél?

A ROI azt fejezi ki százalékban, hogy egy befektetés hány százalékban térült meg. A képlete egyszerű: ROI = (nettó haszon / teljes költség) × 100%. A nettó haszon annyi, hogy a projekt által termelt összes nyereséget vagy megtakarítást csökkented az összes ráfordított költséggel, ugyanarra az időszakra vetítve.

Például ha egy MI-projekt egy év alatt 5 millió Ft megtakarítást hoz, miközben 4 millió Ft-ot költöttél rá, akkor a nettó haszon 1 millió Ft, a ROI pedig (1M/4M)×100 = 25%.

Minél magasabb ez az arány, annál inkább megérte a beruházás. Ez nemcsak egy szám; a ROI segít összehasonlítani a projektedet más fejlesztésekkel, és kézzelfoghatóvá teszi a megtérülést a döntéshozók számára.

Fontos tudnod, hogy az MI-projektek ROI-ja sokszor nem azonnal jelentkezik. Gyakori kihívás a magas kezdeti költség és a késleltetett haszon.

Ugyanakkor az MI hosszú távon komoly előnyöket hozhat: egy felmérés szerint az MI átlagosan 40%-kal növelheti a termelékenységet és 15% körül csökkentheti a költségeket egy vállalatnál. A lényeg tehát az, hogy mérd és tervezd meg a megtérülést – így látni fogod, hogy türelemmel jelentős hasznot érhetsz el.

ROI kalkuláció lépésről lépésre

Mielőtt belevágsz egy MI-projektbe, érdemes egy egyszerű Excel-modellben is kiszámolnod a várható ROI-t. Íme a fő lépések:

1. Kezdeti költségek felmérése

Először gyűjts össze minden várható költséget. Ilyenek a szoftverlicencek, a fejlesztési vagy bevezetési díjak, a meglévő rendszerekkel való integráció és adat-előkészítés költsége, az esetleges hardver beszerzések vagy felhő erőforrás díjai, valamint a munkatársak képzése és a további támogatási, karbantartási költségek.

Ne hagyj ki semmit – minél pontosabban látod előre a beruházás összegét, annál megbízhatóbb lesz a kalkulációd. Egy MI-projektnél gyakran a kiadások egy része az elején jelentkezik (pl. fejlesztés), míg más költségek folyamatosak (pl. havidíjak, üzemeltetés).

2. Várható hasznok becslése

Ezután becsüld meg a nyereséget vagy megtakarítást, amit az MI hoz. Gondold át, milyen folyamatokat automatizál vagy gyorsít fel a megoldás. Például hány munkaórát takarít meg azáltal, hogy kevesebb manuális munkára van szükség? Mennyivel csökken a hibák száma, ezáltal kevesebb lesz a selejt, a javítási költség vagy a kötbér?

Ezek a közvetlen hasznok forintosíthatók – például kevesebb bérköltség a megtakarított órák révén, illetve kevesebb veszteség a hibák mérséklésével. Ha az MI bevezetése bevételnövekedéssel is jár (pl. több ügyfelet szolgálsz ki, jobb ügyfélélmény miatt nő a megtartás), azt is vedd hozzá a haszonhoz.

Nem minden előnyt könnyű számszerűsíteni (pl. jobb döntéshozatal, elégedettebb ügyfelek), de a legfőbb megtakarításokat és bevételnövekményeket próbáld megbecsülni.

3. A ROI kiszámítása

Ha megvannak a költségek és a hasznok éves szinten, jöhet a matek. Alkalmazd a fenti képletet: oszd el a becsült nettó hasznot (összes haszon mínusz összes költség) a teljes költséggel, és szorozd meg 100%-kal. Ez megadja a ROI-t százalékban.

Emellett hasznos kiszámolni a megtérülési időt is: hány hónap alatt termeli ki a projekt a befektetett összeget. Például ha 12 hónap alatt 20% ROI jön ki, akkor nagyjából 5 év a teljes megtérülési idő; ha 100% ROI jön ki egy évre, akkor kb. 1 év alatt térül meg a befektetés.

Sok KKV-nál az elfogadható megtérülési idő 1-3 év szokott lenni, de minél rövidebb, annál jobb. Természetesen bizonytalanság is van a becslésekben – érdemes optimista és pesszimista forgatókönyvet is számolnod, hogy lásd, rosszabb esetben is megéri-e. Ha a számok azt mutatják, hogy túl sokára térülne meg a projekt, érdemes lehet átgondolni a scope-ot vagy más területet célozni az MI-vel.

Példa: egy 10 fős cég MI-projektjének ROI-ja

Most nézzünk egy konkrét, egyszerűsített példát, hogy lásd a gyakorlatban a ROI-kalkulációt. Tegyük fel, hogy egy 10 fős vállalkozásban havonta ~2000 bejövő számlát dolgoztok fel manuálisan. Rengeteg idő megy el adatrögzítéssel, és alkalmanként hibákkal is. Elhatározod, hogy bevezetsz egy MI-alapú számla-feldolgozó rendszert, ami automatizálja a munka nagy részét. Hogyan számolnád ki, megtérül-e?

• Kezdeti beruházás: Az MI-projekt bevezetése (szoftver licenc, testreszabás, integráció, oktatás) legyen mondjuk 3 000 000 Ft egyszeri költség. Emellett a rendszer üzemeltetése havi díjakkal jár, de egyszerűség kedvéért most csak az egyszeri beruházást nézzük.
• Megtakarított munkaidő: Egy számla manuális feldolgozása ~5 percet vesz igénybe. 2000 számla = 10 000 perc = kb. 167 munkaóra havonta. Az MI-megoldás automatikusan feldolgozza a számlák ~80%-át, így a manuális munka 80%-a megtakarítható. Ez havi 133 óra megspórolt idő. Ha egy munkaóra költsége a cégnél például 4 000 Ft, akkor a havi bérköltség-megtakarítás ~532 000 Ft, ami egy év alatt ~6,4 millió Ft megtakarítást jelent. Ez már önmagában is jelentős tétel egy ekkora cégnek.
• Hibák csökkenése: Tegyük fel, manuálisan havonta 20 számlánál csúszott hiba (pl. elírás az adatokban vagy rossz összeg), ami miatt utólag korrigálni kellett, esetleg késedelmi kamatot fizettetek. Az AI bevezetése után a hibaarány lényegesen csökken, mondjuk havi 5 számlára. Így havonta 15-tel kevesebb hibát kell javítani. Ha egy hibás számla javítása átlagosan 0,5 óra plusz munkát igényel, és kb. 2 000 Ft többletköltséget okoz (pl. adminisztrációs díj, késedelmi kamat), akkor a hibacsökkenés további 7,5 munkaóra és 30 000 Ft megtakarítást jelent havonta. Ez éves szinten ~90 óra munkaidőt és 360 000 Ft költséget takarít meg.
• Összes éves előny: A két fő tételt összeadva az éves szinten számszerűsíthető haszon ~6,76 millió Ft (6,4 M Ft munkaidő + 0,36 M Ft hibaköltség megtakarítás).
• ROI és megtérülés: A nettó éves nyereség ~6,76 M Ft, amit a 3 M Ft-os költséghez viszonyítva számolunk ki. ROI ≈ ((6,76 – 3) / 3) × 100% ≈ 125% az első évben. Vagyis a befektetés valamivel több mint duplán megtérül egy éven belül. Még időarányosabban: ~6 hónap alatt visszahozza az árát a projekt, utána pedig nettó nyereséget termel. Ilyen ROI mellett bátran kijelenthető, hogy megéri belevágni.

Természetesen minden vállalkozás más. Lehet, hogy a te esetedben kisebb a megtakarítható órák száma, vagy épp sokkal nagyobb a haszon (például ha az MI új bevételi forrást nyit meg). A lényeg, hogy a fenti módon, konzervatív becslésekkel is láthatod, milyen hamar visszahozhatja a pénzt egy jól megválasztott MI-fejlesztés.

Ha bizonytalan vagy a számításokban, vagy kellene egy kis segítség a modellezéshez, az AI Boost csapata készséggel segít. Mi kifejezetten a KKV-k számára nyújtunk tanácsadást és személyre szabott MI-megoldásokat, hogy optimalizáljuk a folyamataidat, és minél gyorsabban pozitív ROI-t érj el a fejlesztéssel.

Összefoglalás

Egy mesterséges intelligencia projekt megtérülését igenis ki lehet számolni előre, és a fenti egyszerű modell nagy segítség ebben. A ROI kalkuláció lépései – költségek összegyűjtése, hasznok becslése, képlet alkalmazása – pár órás munkával összeállíthatók, akár egy Excelben. Megéri ezt a kis erőfeszítést beletenni, hiszen így tényszámokkal tudod alátámasztani a döntést.

Kutatások is bizonyítják, hogy az MI-be fektetett összeg sokszorosan megtérül: egy globális felmérés szerint átlagosan minden 1 dollárnyi MI-beruházás 3,5 dollárnyi megtérülést hoz. Persze a siker kulcsa a megfelelő projekt kiválasztása és megvalósítása.